Petőfi Sándor

Struccpolitika helyett

Vona Gábor, a Jobbik elnöke „Határozott fellépés a magyarság megmaradása érdekében” címmel tartott előadást. A demográfiai válság Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, a politika azonban struccpolitikával közeledik hozzá – hangsúlyozta. Ennek oka a pártelnök szerint az lehet, hogy a politika nem talál megoldást a problémára, ezért nem is foglalkozik vele. A magyarság jövőjét a demográfia törheti meg leginkább – húzta alá Vona, majd hozzátette: amikor népesedési válságról beszélünk, akkor nem csak arról van szó, hogy több a halálozás, mint a születés. A demográfiai válságunkban, mint egy nagy cseppben, az egész tenger benne van, benne van magyarság minden problémája – emelte ki.

Vona Gábor a demográfiai válság három fő aspektusát jellemezte. Az egyik aspektus a népességfogyás, mely már több mint 30 éve zajlik. Felhívta a figyelmet arra, hogy nem volt a magyar történelemben olyan, hogy egy úgynevezett békeidőszakban évtizedeken keresztül permanensen fogyjon a magyarság lélekszáma. A pártelnök véleménye szerint a gyermekvállaláshoz a politika úgy áll hozzá, mint gazdasági kérdéshez, ám ennek jóval mélyebb gyökerei vannak. Meggyőződése, hogy nem csupán gazdasági, hanem szellemi, lelki ösztönzőkre is szükség van.

A következő aspektus a cigányság népességrobbanása. A cigány kisebbségen belül általános jelenség az, hogy úgy vállalnak gyermeket, hogy a mögött nincs semmilyen olyan háttér, ami a gyermek egészséges társadalmi integrációjához szükséges lenne – húzta alá. „Ezek a gyermekek nagy része már kiskamaszként a bűnöző életmódra adják a fejüket”  - tette hozzá. Vona Gábor felhívta a jelenlévők figyelmét arra is hogy a magyar társadalom olyan szintre fog eljutni, amikor a magyarság kisebbség, a cigányság többség lesz. Szerinte az, hogy a cigányok munkaerőpiaci megjelenése meglehetősen halovány, a társadalomba való beilleszkedésük folyamatosan romlik, egyre mélyebbre löki a cigányságot. „Azok, akik ezt a problémát a szőnyeg alá söprik, azok a cigányellenesek” – húzta alá.

A harmadik súlyos probléma pedig az elvándorlás. Emlékezetett arra, hogy fiatalok tízezrei dolgoznak külföldön legálisan, vagy illegálisan. Ők egyértelműen egzisztenciális okokból menekültek el Magyarországról, s emennyiben helyzetük engedné, azonnal visszatérnének. Példaként hozta fel Németországot, amelynek hatmillió főnyi képzett munkaerőigénye van. Ennek csak a töredékét tudják saját maguk fedezni, a többi kelet-európai képzett munkaerőből kívánják fedezni. Szerinte arra kell számítani, hogy tömegével fogják elhagyni hazánkat a képzett munkaerővel rendelkező emberek, s ezeknek csak egy töredéke fog hazatérni.

Eltörölt anyakép

Dúró Dóra, a Jobbik szóvivője és országgyűlési képviselője a magyarság anyaképének eltörléséről tartott előadást. Véleménye szerint a médiának hatalmas szerepe van a demográfiai válság kiéleződésében. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fiatalokban a média hatására eltorzul a férfi-női kapcsolatról kialakult kép. „Azok a műsorok, amiket folyamatosan látunk, ami a férfi-női kapcsolatok teljes félreértelmezésére irányul” - hangsúlyozta. A Jobbik több alkalommal is feljelentést tett ezek a műsorok miatt. Emlékeztetett arra, hogy az új médiatörvény legfőbb célkiűzése az volt, hogy megvédjék a gyermekeket a médiából áramló szennyből, ám erre egyáltalán nem jelentett megoldást. A Jobbik javaslata volt, hogy kedvezményeket adjanak azoknak a reklámoknak, amelyek a nagy családokat pozitív példaként mutatja be, ám a kormánypártok ezt leszavazták.

Dúró Dóra véleménye szerint eltorzult a férfiak és a nők társadalomba betöltött szerepe is. A média olyan férfiakat mutat be, akik egyáltalán nem törődnek a családdal és a nők azok, akiknek egy személyben kéne helyt állniuk a családban és a munkahelyen is. Kiemelte: a házasságot, mint a család alapját kéne pozitív példának bemutatni, hiszen jelenleg a házasságkötések száma csökken,a válások száma nő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az áltagos életkor az első gyermek születésekor 28 év, a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők  pedig még idősebben vállalják első gyermeküket. Véleménye szerint az ember 25 évesen már eléggé érett ahhoz, hogy gyermeket vállalhasson, s többek között ezért is szükség lenne családbarát felsőoktatási rendszerre. A Jobbik úgy véli, hogy a gyermeket vállaló fiatalok továbbtanulását, másoddiploma megszerzését ingyenessé kellene tenni, a felsőoktatásban a gyermekes fiataloknak rugalmas oktatási rendet kéne kialakítani, illetve a távtanulást kéne fejleszteni.

Felelőtlen családmodell

Mirkóczki Ádám országgyűlési képviselő a cigányság és a felelős családmodell kapcsolatáról beszélt. Véleménye szerint a legnagyobb kihívás a magyar népesség-csökkenésének megfordítása, a cigányság szaporulatának fékezése. Az érintett réteg biztos jövedelme: a segély és a Kuncze Gábor által megalkotott megélhetési bűnözés, mely nem teszi érdekelté a cigányságot abban, hogy minimálisan több pénzért elmenjen dolgozni. „Mára három generáció nőtt úgy fel, hogy nem látta a gyerek a szüleit dolgozni, a testvéreit pedig tanulni”. A jobbikos politikus megosztotta a jelenlévőkkel felesége egyik tapasztalatát, aki egy Heves megyei iskolában tanít. Megkérdezte a cigány származású diákjait arról, hogy mik szeretnének lenni, ha felnőnek. A válasz döbbenetes volt: vagy kamatosok (uzsorások) szeretnének megélni vagy pedig a gyermekgyártásból.  A lánytestvéreit a bátyja futtatja, s ez jól jövedelmez - mondták.

A Jobbik országgyűlési képviselője ismertette a cigányság oktatási statisztikáit: egyetemi számaránya egy százalék alatt van, az érettségizettek arány mindösszesen 3,2%, a szakmunkásoké 17%, a többi pedig a nyolc általánost, vagy azt sem végzi el. Véleménye szerint kulcsfontosságú lenne a felelősségteljes családmodell kialakítása. Mirkóczki szerint bizonyos területeken neuralgikus ponttá fog válni a létbizonytalanság kérdése. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbik kezdeményezte a cigány-magyar együttélést vizsgáló eseti bizottság felállítását, amit a pártok indoklás nélkül söpörtek le.

Már csak mítosz a 15 millió

Sneider Tamás a 15 milliós magyarság cáfolta meg.. Felhívta a figyelmet ugyanis arra, hogy 30 évvel ezelőtt 13 millió volt, ma a Kárpát-medencében valamivel több, mint 11 millió a magyarság lelékszáma, ebből az elszakított magyarság 2,3 milliót tesz ki. Ha Csonka-Magyarországra vetítjük a helyzetet, nagyjából 9 millióan vagyunk, hiszen az ország lakosságából 800 ezer  fő cigány.

Átlagosan egy magyar családban 0,8 gyermeket születik meg, a cigányságon belül ez 3,1 százalék. Véleménye szerint ahhoz, hogy a magyarság száma ne csökkenjen, legalább két gyermeket kéne vállalni. Kiemelte: míg egy átlagos magyar nő 28 évesen vállalja első gyermekét, egy átlagos cigány nő 19-20 évesen. Ezt pedig azt jelenti, hogy időarányosan a magyarság és a cigányság közötti termékenységi mutató hatszoros. Sneider Tamás hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetért nem csak a cigányság a felelős, hanem a magyarság is, mert nem reprodukálja magát, ha ez a statisztika pedig így marad, akkor a magyarság 20-30 év múlva csupán két megyét lesz képes reprodukálni.  Véleménye szerint a ’70-es évek szülötteit rá kell venni arra, hogy vállaljanak még egy gyermeket. Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, a kormánynak is változtatnia kell a jelenlegi struccpolitikáján. Ha ez a tendencia folytatódik, akkor bizonyos területeken lassan már nem lehet Magyarországnak nevezni hazánkat, s az egész magyarság végét jövendölhetjük száz éven belül.

Van megoldás!

Z. Kárpát Dániel szerint az alapkérdés az, hogy a pénzes-postás 20-30 év múlva tud-e majd nekünk nyugdíjat hozni, illetve az, hogy a gyermekvállalás ne váljon „luxuscikké”. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország egyértelműen a bevándorlók célpontjává vált, majd hozzátette: lesz még radikális kormány hazánkban és ki fogják takarítani az új honfoglalókat.

Z. Kárpát Dániel ismertette a Jobbik javaslatait a demográfiai katasztrófa megoldására. Véleménye szerint szükség lenne a szülői életjáradék bevezetésére, mely azt jelentené, hogy a dolgozó gyerek járulékából tesz bele a szülő nyugdíjalapjába. Nyugdíjkedvezményeket vezetnének be a gyermekek után, így elősegítve a társadalmilag hasznos emberek szaporodását. Csökkenteni kellene a családi pótlék készpénzben történő finanszírozását, harmadik gyermek után pedig ki lehetne váltani például adókedvezményekkel. A Jobbik öt százalékra vinné le a gyermekneveléshez szükséges termékek áfáját, a családi pótlékot pedig az anya 19 éves korához kötné. Ez azért lenne fontos, mert a cigányok gyermekeinek fele megszületik mielőtt szüleik betöltenék a 20 éves kort.

A nemzeti párt országosan kiterjesztené a szociális kártya modelljét, országosan támogatott bérlakás-építési programot hirdetnének otthonteremtési koncepcióval. Ennek keretében kedvezményesen lehetne lakást bérelniük a fiataloknak, amit 10 év után meg is lehetne vásárolni, ha pedig pénzügyi krízis lép fel a családnál, akkor lehet kérni a törlesztő-részletek átmeneti csökkentését vagy átütemezését. A jobbikosok addig nem nyugszanak, amíg a jövőnket vissza nem kapjuk – húzta alá.

A kihalás szélén

Németh György szociológus közgazdász az elöregedésről és a nyugdíjrendszer átalakításáról beszélt. Közgazdasági értelmezésben ez az egyszerű reprodukció szintjéhez kapcsolódik, s akkor válhatproblémássá, amikor felvetődik a kérdés, hogy a népesség újra termeli e magát, vagy sem. Európában Észak-Európában a legmagasabb a termékenységi ráta, Kelet-Európában pedig a legalacsonyabb, s ez a térség gyakorlatilag a demográfiai összeomlás szélén áll. Hazánk termékenységi rátáját tekintve folyamatos zuhanás látható, mely a rendszerváltozáskor kezdődött.

Majoros István, a Magyar Családokért a Megmaradásrét Közhasznú Alapítvány elnöke a magyar tanyavilág feltámasztásáról beszélt. Majoros az úgynevezett szingli életmódrot és „antianyákat” ostorozta, akik önző életvitelük miatt nem szülnek gyermeket. Példaként hozta fel Németországot, ahol a török bevándorlók száma rohamosan nő, így a németek felhígulnak, s hosszú évek múltán már a németek sem lesznek németek. Véleménye szerint nem csak a cigányság szaporulatáról kell beszélni, hanem a magyarság szaporulatának csökkenésének okairól is. Ha szemléletváltozás következne be, ismételten benépesülnének falvaink – húzta alá.

Téglási Imre, az Alfa szövetség vezetője szerint a termékenység, mint politikai fogalom bevezetésre kellene, hogy kerüljön. Meg kell találni a nőtársadalomhoz vezető utat, melynek köszönhetően újra be tudják tölteni régi asszonyszerepüket. Az Alfa szövetség olyan zarándoklatokat tarta, amelyek során felhívják a figyelmet a gyermekvállalásra. Az szervezet terápiás tevékenységével számos magyar gyermek születéséhez járultak hozzá - mondta el Téglási.