Petőfi Sándor

A gazdáknak 150.000.-Ft/ha kártalanítást, valamint a mezőgazdasági termelést illetően kiszámítható jogi szabályozást ígértek. Ami ezután következett, az a szélsőliberális kormányzásra tökéletesen jellemző. Hosszú évekig a semmittevésen és egy alacsony színvonalú törvény megalkotásán kívül semmi nem történt. A kormányzat a tározó ügyét 2008-tól erőből próbálta kimozdítani a holtpontról. Ekkorra már világosan látszott, hogy a kiegészítő infrastruktúra kiépítésére vonatkozó elképzelések teljesen elfogytak. Az önkormányzatok állítólagosan privilegizált helyzetből pályázhatnának, amelyre képtelenek, hiszen a milliárdos nagyságrendű beruházásokhoz az 5%-os önerőt sem tudják biztosítani.

Ettől is súlyosabb a települések lakóinak rendkívül kiszolgáltatott helyzete. A szatmári vidéken a megélhetés legfőbb forrása a föld. Az emberek joggal érzik úgy, hogy róluk nélkülük döntenek. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy nem szamosszegi, szamoskéri, kocsordi gazdák magánügyéről beszélünk, hanem valamennyi itt élő honfitársunkról. A legsúlyosabb helyzet Szamosszegen alakult ki. Ha a tározót valaha aktiválni kell, a talajvízszint emelkedése miatt olyan helyzet áll elő, hogy az nemcsak a szamosszegi földeket, hanem a lakóépületeket is elönti. Ez nem politikai szólamokból, hanem fizikai törvényekből és a település fekvéséből következik. A gazdák a mai napig nem kaptak megfelelő garanciákat arra, hogy a jövőben mely növényi kultúrákkal milyen korlátozások és tilalmak mellett foglalkozhatnak? Milyen vegyszereket és kemikáliákat alkalmazhatnak? Mi lesz a sorsuk, ha nem termelhetnek, miből éljenek meg?

A pályázat Brüsszelhez való benyújtása eleve hazugságban fogant. Suchmann Tamás 2008. júliusában Mátészalkán kijelentette, mivel nem 100%-os a települések támogatása, nem kerül sor a pályázat benyújtására. Ehhez képest 2009. áprilisában a Győrtelki Polgármesteri Hivatalban lefolytatott egyeztetés során Kóthayi államtitkár úr és társai közölték, nem szükséges a teljes, elegendő a többségi támogatás és a pályázatot hónapokkal korábban beadták. A gazdák jogi képviselő segítségével folytatták küzdelmüket, aki mindenhol falakba ütközött. Vérlázító, hogy gőzerővel zajlanak az előkészületek és az érintettek nemrég megkapták a határozatokat a kisajátítás tulajdoni lapon széljegyként való feltüntetéséről.

Szamosszeg 2008. április 5-én, Kocsord 2008. június 26-án és 2008. október 30-án hozott testületi határozatokat. A két település tiltakozása között annyi a különbség, miszerint Kocsord szigorú feltételek teljesülése esetén hajlandó újratárgyalni, Szamosszeg ellenben semmilyen körülmények között nem támogatja a megvalósítást. Az árvíz elleni védekezés közérdek. Ugyanakkor nem várható el, hogy az itt élők fizessék meg más települések védelmének az árát. A megoldás a nyomvonal áttervezésében rejlik, amely a pályázati támogatás meglétét nem veszélyezteti. Czomba Sándor képviselő úr tavaly ezért mondta a szamosszegieknek, amennyiben a Fidesz alakít kormányt, az akaratukkal szemben nem kívánják a beruházást megvalósítani. Államtitkár úr szavahihető ember hírében áll, ezért biztos vagyok abban, hogy szavai nem olcsó politikai húzásként értékelhetőek.

Ha a hatalom a helybeliekre rá akarja erőltetni az akaratát, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Ha idén tavasszal a szavazófülkékben forradalom ment végbe, akkor a környéken szabadságharcra kell számítani. Az itt élők nem kérnek lehetetlent, élni és dolgozni akarnak, joggal várják el, hogy a hatalom ebben ne akadályozza őket.
Tisztelt Miniszter Úr! Számítunk a jelenlegi kormányzat józan belátására. Kíváncsian várom a felvázolt kérdéssel kapcsolatos indokait is, de nagyon kérem, igennel vagy nemmel egyértelműen válaszoljon arra, ilyen előzmények után, a széles közakarattal szembehelyezkedve továbbra is a mostani nyomvonalon kívánják megvalósítani a beruházást?

Várom megtisztelő válaszát.

Dr. Apáti István