Petőfi Sándor

A párt célkitűzése, hogy az Országgyűlés, a kormánnyal a Magyar Katolikus Egyházzal, a Fővárosi Önkormányzattal, az érintett budapesti kerületi önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együttműködve a jelen országgyűlési ciklus végéig tárassa fel, és építtesse újjá a Rákosi Mátyás utasítására leromboltatott templomot.

A Budapest városligeti Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya, közismert nevén Regnum Marianum) templom építésének nyolcvanadik, valamint a Rákosi-rezsim elrendelte lerombolásának hatvanadik évfordulójához közeledve Staudt Gábor a Jobbik főpolgármester-jelöltje és Hegedűs Tamás a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a templom újjáépítését szorgalmazva.

A Budapest városligeti Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya, vagy közismert nevén Regnum Marianum) római katolikus templomot közakadozásból építették, a két világháború között, 1931 . június 14-én szentelték fel. Az imahely római stílusban készült, huszonöt méteres kupolája tetején a Szent Korona másolata vigyázott a hívekre. A templom viszonylagos épségben vészelte át a II. világháborút. A Regnum Marianum sorsát – hasonlóan a később lerombolt Nemzeti Színházhoz – a magyar nemzeti identitást és nemzeti hagyományokat eltörölni kívánó kommunista „kultúrpolitika”, valamint a rendszer elnyomógépezetének demonstrálási vágya pecsételte meg, megsemmisítését valós építészeti indokok nem támasztották alá. A templom plébánosát 1948-ban az Andrássy út 60-ba hurcolták, majd több éves börtönbüntetésre ítélték.

1951-ben – Sztálin születésnapjára szánt ajándékként – Rákosi Mátyás utasítására lerombolták a templomot is, hogy romjain kialakítsák a későbbi Felvonulási teret, ahol a korábbi egyházi kegyhelyet megszentségtelenítve évtizedekig masíroztak a kommunista rendszer tankjai. A pusztítást megakadályozni kívánó, élőláncot alkotó tömeget az ÁVH tagjai oszlatták fel, majd a Regnum Marianum templomot robbantással döntötték össze . Az imahelynek később még a nyomait is igyekezett eltüntetni a kommunista vezetés, fényképeit az építészeti szakirodalomban sem engedték megjelentetni, úgy tettek, mintha a templom sohasem létezett volna. Mintegy végső fricskaként 1969-ben a Regnum Marianum helyén állították fel aTanácsköztársaság 50. évfordulójára szánt emlékművet.

A kommunista pusztítás elmúltával az európai államok manapság sorra építik újjá a II. világháborúban vagy azt követően lerombolt nemzeti kegyhelyeiket. Így történt ez Németországban a drezdai Frauenkirche esetében, de hasonlóan jártak el Oroszországban is, amikor a Sztálin leromboltatta – Napóleon felett aratott diadal emlékére emelt –
moszkvai Győzelmes Krisztus templomot újjáépítették. Jellemző a magyar viszonyokra, hogy a felrobbantott Regnum Marianum templom romjai – az altemplommal együtt – még a rendszerváltás után húsz évvel is a lekövezett egykori Felvonulási tér alatt nyugszanak, Budapest egyik soha be nem gyógyuló, történelmi sebhelyeként.

A Jobbik véleménye szerint ez az állapot elfogadhatatlan, ezt a helyzetet az Országgyűlés és a kormány nem nézheti tétlenül.

A Magyarok Nagyasszonya templom nem csak egy imahely a sok közül, hanem egy szimbólum: az értelmetlen, barbár, rákosista országpusztítás és erőfitogtatás szimbóluma. Tekintettel arra, hogy a kommunista rendszer az állam nevében eljárva döngölte földbe a kegyhelyet, a mindenkor jogfolytonos magyar államnak kell gondoskodnia a templom eredeti állapotának helyreállításáról. Az újjáépítés nem egyszerűen lehetőség a kései utódok számára, hanem történelmi kötelesség is, amely elősegíti a nemzet morális megújulását is. Az ügy fontosságát jól szemlélteti II. János Pál pápa korábbi kijelentése, miszerint a Regnum Marianum templom újjáépítése jelképe lesz a magyar egyház és a magyar nemzet feltámadásának.