|
Trianon emléknap Dunaújvárosban
2011.05.31. 21:10
 A legutóbbi, május 12-én tartott dunaújvárosi rendes közgyűlés jó hírt hozott a nemzeti tábor számára. A városatyák ugyanis nagy többséggel fogadták el Pintér Tamás, a Jobbik Magyarországért Mozgalom önkormányzati képviselőjének indítványát, mely június negyedikét, a trianoni tragédia napját az idei évtől városi emléknappá nyilvánítja.
A képviselő indítványában kiemelte, hogy az 1920. június 4-én aláírt diktátum a Közép-európai feszültségeink legfőbb okozója, hiszen az utódállamokban élő magyarság mindmáig nem kapta meg a békeszerződés elveinek megfelelő kollektív jogokat és feltételeket önrendelkezéséhez, oktatási és kulturális intézményeinek létrehozásához és működtetéséhez, nemzeti azonosságtudatának megőrzéséhez, szülőföldjén való boldogulásához. 1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsforduló tényeiről nem hallhattak. 1990 után sem történt meg a kollektív emlékezet helyreállítása, a történelmi tények és a máig ható következmények széleskörű megismertetése.
Az előterjesztés alapján Dunaújváros Megyei Jogú Város ezentúl minden évben nemzeti emléknaphoz méltóan fog megemlékezni e tragikus országcsonkításról (ez évben június 4.-én 10 órakor az Evangélikus templom kertjében lévő Trianon emlékhelynél), a polgármester pedig még az esemény 91. évfordulója előtt rendelkezik az emléknap bevezetéséről a város valamennyi középfokú intézményében.
A jobbikos indítványt a Közgyűlés nagy többséggel, egy szocialista tartózkodás ellenében fogadta el. Kálmán András, a város korábbi vörös polgármestere bizottsági ülésen az elejétől fogva akadályozta az előterjesztés elfogadását. A helytartó kommunista gyökereit és áldásosnak éppen nem mondható regnálását ismerve cselekedete azonban meglepőnek nem, szégyenteljesnek annál inkább nevezhető.
A Pintér Tamás által előterjesztett Trianoni emléknapnak a tragikus sorsdöntésre való emlékezés mellett fontos célja a Kárpát-medencei magyarság összetartozásának tudatosítása. A képviselő elmondta: “Ez nekünk, mint az ország szívében élőknek és mint a Magyar Köztársaság állampolgárainak jogi és erkölcsi kötelességünk.” Előbbit az Alkotmány írja elő: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását", az utóbbira pedig a kiváló író, Szabó Dezső így figyelmeztet: „Minden magyar felelős minden magyarért!"
Dunaújvárosi Jobbik
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
